Interaktív tábla

A múlt órán az interaktív tábla programjával (Smart Notebook) foglalkoztunk. Korábban már a magyartanári szakszeminárium keretében megismerkedtem ezzel a programmal. Az órán tutori szerepben léptem fel. Sárinak és Zsoltnak segítettem egy interaktív táblás feladat elkészítésében. Kezdetként megmutattam az alapvető funkciókat (háttérbeállítás, szövegdoboz megjelenítése, szöveg formázás,... stb.). A feladatleírás szerint hivatkozásnak (videóra, weboldalra) is kellett lennie az elkészült munkában. 3 lépésként pedig 3 olyan diát kellett készíteniük, melyen feladatok vannak. Véleményem szerint ez a feladat vette el a legtöbb időt. Ezek a feladatok egy alap sablonnal léteznek, melyet saját tartalommal lehet feltölteni. Ekkor éreztem úgy, hogy talán kicsit több idő kellett volna arra, hogy tüzetesebben is megismerkedjenek az egyes feladattípusokkal. Tutorként kicsit nehéz helyzetben voltam, hiszen két társamnak is egyszerre kellett segítenem. Zsolt később csatlakozott hozzánk, így nem tudtam párhuzamosan koordinálni őket. Folyamatosan önmagam kellett ismételnem, ennek ellenére élveztem az órát. Szerintem mind a kettejüknek sikerült elsajátítaniuk az alapokat. 

Korábban már készítettem interaktív táblás feladatot, így ezt osztanám meg veletek (feltöltve a drive-ra).  Feladatleírás helyett egy videót mellékelek róla. 

Digitális történetmesélés

Kis csapatunkkal (Varró Mária, Varga Sára, Bagyinszki Diána, Qinan Lulah) a digitális történetmesélés megvalósítását választottuk. Később csatlakoztam a csoporthoz, de még időben, így jelen voltam minden munkafolyamatnál a kezdetektől. Témánk Erzsébet királynő lett. Először is szakirodalmat kerestünk, majd mindenki választott egy résztémát. Az én résztémám Erzsébet és a magyarok volt. Ezután mindenki képeket keresett. 

A szakirodalmat és a képeket felhasználva elkészültek az egyes dia képek, amiket mindenki a saját ízlésére formált. Videónkat a movie maker segítségével készítettük el. Elsőre nem is volt olyan könnyű használni, a feltöltött képek vagy eltűntek vagy nem voltak jól olvashatók. Sorba kellett rendezni a diákat, elő-utódiát készíteni, valamint zenét tenni alá. Szerintem a végeredmény magáért beszél. Igazán élveztem a közös munkát.

A digitális történetmesélés szerintem az iskolában is alkalmazható. Csoport munka keretében a diákok bármely témában elkészíthetik. Csupán a power point-ot és a movie maker-t kell ismerniük. Egyébként rövid időn belül átláthatóak. Történelem órán nagy valószínűséggel én is ki fogom próbálni. Ezzel is fejleszthetem a tanulók digitális kompetenciáját. A feladat során akár mindenki vállalhat egy résztémát (kép keresés, zenei alátét, szakirodalom, designe). Gyakorolhatják a szövegalkotást, hiszen saját maguk fogalmazhatják meg a tartalmat. Az elkészült munkákat megoszthatják társaikkal is. Önbizalom hiánnyal küszködő fiatalok sikerélményben lehetnek részesek.

Podcast

Podcast-tal kapcsolatos feladatunkat párban kellett elvégeznünk. A múlt órán Sárival dolgoztam együtt. Irodalom a történelemoktatásban címet adtunk podcast-nak. Az ötletet egy közös irodalmi mű ihlette. Sári a napokban vásárolta meg Tompa Andrea: Fejtől s lábtól Kettő orvos Erdélyben című könyvét. Én már hozzáláttam elolvasásához, ugyanis az Irodalmi művek elemzése kurzuson ebből tartom kiselőadásomat. Történelem-magyar szakos tanárként fontosnak tartjuk, a két szak szoros összekapcsolását. Erre kiválóan alkalmas egy irodalmi mű bevitele történelem órára. Felkelthetjük az adott irodalmi mű iránti érdeklődést, melyhez akár az is elegendő, ha érdekes részleteket olvasunk fel. 

A téma kiválasztása után megbeszéltük ki lesz a kérdező és ki lesz az, aki válaszol rá. Podcast-unk tartalmaz bevezetőt, beszélgetést és következtetést. Felvételünket sikeresen elkészítettük. Nem volt szükség arra, hogy többször is felvegyük. Visszahallgatva jónak találtuk, bár voltak benne olyan részek, melyeket érdemes lenne kivágni (nevetés, ő-zés). Úgy gondoltuk podcast-unkat egy hegedűjátékkal dobnánk fel. Órán nem sikerült befejeznünk, így skype-on keresztül vágtuk meg, ami elég nehéz feladat volt. Több órát is igénybe vett. Nehezen boldogultunk az Audacity nevű alkalmazással. Elsőre elég nehezen kezelhető a hozzá mellékelt dokumentum ellenére is. Sári tanulmányozta a mellékletet, míg én próbáltam meg kivágni az egyes felesleges részeket. Végül pedig közösen hallgatuk meg a kivágás utáni részeket. Rengetegszer meghallgattuk, mert mindig volt olyan rész, ami nem tetszett. A zenei aláfestést már könnyedén megoldottuk. Ekkor egy újabb gondunk akadt, nem tudtuk hogyan mentsük el lejátszható formátumban. Csoporttársaink tapasztalatainak köszönhetően végül ez is sikerült. 

Kezdeti lelkesedésünk a feladat végére egyre inkább fogyott, mégsem bizonyult olyan egyszerűnek a feladat, mint ahogy vártuk. Ennek ellenére kipróbálnám, ha már tanítok. Ajánlott viszont az alkalmazás beható ismerete.

Képszerkesztés

A 21. századi oktatásban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vizualitásra. NAgyban megkönnyíti a tanulást, olyan gyermekek számára, akik vizuális tipusok. A képek segítségével könnyeben felidézhetik a tanultakat. Történelem órán különösen fontos szerepe van a képeknek, hiszen általuk könnyebben megsimerhetik egy adott kor jellemzőit. Arcokhoz köthetik az eseményeket.

Az általam kitalált feladatot 11. osztályosokkal készíttetném el.

Történelem óra keretében a diákok azt az egyéni feladatot kapják, hogy készítsenek kiselőadást egy egy reformkori alakról. A kiselőadás tartalmazzon egy fotó montázst, mely összefoglalja a legfontosabb gondolatokat. Ezt felhasználva tartsák meg előadásukat.

A feladat elvégzéséhez a Fotor online kollázskészítő alkalmazást használtam. Szerintem igazán könnyen kezelhető. A lementett képek könnyen beilleszthetők és kezelhetők. Reformkori alaknak Széchenyi Istvánt választottam. Legfontosabb gondolatoknak pedig megvalósult terveit és művét tekintettem (Lánchíd, Magyar Tudományos Akadémia, Lóverseny, Hitel). 

Google

Google alkalmazások

Az általam választott 5 google alkalmazás: Google slide, google drawings, google form, google tudós, google keep. Az egyes alkalmazásokhoz kitalált feladatok mindegyike középiskolai órákon alkalmazható, melyekkel fejlődhet a tanulók digitális kompetenciája, kreativitása és gondolkodása. 

Google Slide

Tanári és tanulói (egyéni, páros) kiselőadás elkészítéséhez egyaránt jól alkalmazható. Közösen is szerkeszthető valós időben. Tanulói kiselőadások révén önbizalomra tehetnek szert. Fontos, hogy odafigyeljenek arra, amit mondanak (stílus, előadásmód, gesztusok, érhetőség).

Történelem óra:

Tanárként a google slide alkalmazással tanítanám az ipari forradalom témakörét. Ennél a tananyagnál érdemes képeket felhasználni. Sokkal szemléletesebbé tehető vele az óra. A képek nagyrészt az ipari forradalom vívmányait (textilipar, közlekedés, gépgyártás) mutatnák be. A képek tanári magyarázatot igényelnek. Akár össze is lehet hasonlítani az akkori és a mai találmányokat (miben különböznek, hasonlítanak).

Google Drawings

Irodalom óra:

A diákok google drawings alkalmazás segítségével készítsenek elmetérképet. Mindenki válasszon ki egy tanult költőt. Az elmetérkép tartalmazzon életrajzi és költészeti jellemzőket is. Kinyomtatva vagy lementett formátumban mindenki bemutathatja pl. egy összefoglaló óra keretében. Néhány mondatban indokolják is meg választásukat. Az elkészült munka akár jpeg formában is lementhető vagy link formájában:

https://docs.google.com/drawings/d/1JE13GSGcpWdiABytCGKO9LjoX9R_9HIuFQiqnlqz7Nc/edit?usp=sharing

Google Form

Tanárként a google form alkalmazás segítségével különböző kérdőíveket készíthetek, melyeket online felületen a diákok meg is válaszolhatnak. A linket email-ben meg is oszthatom. Az alkalmazás az eredményeket egy Excel táblában összegyűjti, majd kiértékeli. Visszajelzésként is funkcionálhat, mennyire sikerült eredményesen megtanítani az anyagot.

Nyelvtan óra:

Az általam készített kérdőív segítségével mérném fel, mennyire értették meg a tanulók az egyes stíluseszközöket (metafora, megszemélyesítés, szinekdoché, hasonlat,...stb.). Hoznék mindegyikre egy példát és nekik kellene felismerniük.  

Google Tudós

Csoport munka keretében keressenek a Kádár-korszakkal kapcsolatos tanulmányokat, cikkeket. Majd osszák meg a találtakat a többi csoporttal is. Akár egy-egy rész témát is választhatnak a csoportok a Kádár-korszakon belül (Kádár János, kultúrpolitika, gazdaság, oktatás,... stb.). A tanulmányokat felhasználva adatokat gyűjthetnek, melyek segítségével projekteket is készíthetnek.

Google Keep

A google keep alkalmazás révén jegyzeteket készíthetek mind a történelem, mind a magyar (irodalom, nyelvtan) órákkal kapcsolatban. Jelölhetek benne határidőket, melyekről figyelmeztetést is kaphatnak a diákok. Tartalmazhatja a házi feladatokat, a tanultakat vagy közérdekű információkat, így a hiányzók is nyomon követhetik az óra menetét.

Elmetérkép

Elmetérképünk a történelem oktatásban alkalmazható. Témának Teleki Mihályt választottuk. Az ő személye köré felépítve kívántuk bemutatni a 17. századi viszonyokat Erdélyben. Az elmetérkép segítségével az életmód, a mentalitástörténet, a politika és a korszak sajátosságai is jól szemléltethetők.

Sárával és Gáborral szerintem remekül tudtunk együttműködni a feladat elvégzése során. Mind a hárman egy-egy részt dolgoztunk fel, viszont bármelyik témát szabadon kiegészíthettük. Képekkel, videóval és megjegyzésekkel színesítettük. Gáborral az óra keretében beszéltük meg a részleteket., Sárával pedig facebook-on. 

Érdekes volt felfedezni a mindmeister alkalmazás nyújtotta lehetőségeket.

Szófelhő az oktatásban

A szófelhőkkel nagyon sok mindent kifejezhetünk. A legegyszerűbb módon internetes alkalmazással (Wordle, Tagcrowd, ...stb.) tudunk szófelhőt készíteni. Főként a Wordle-t ajánlanám, mert ebben az alkalmazásban nyomtatási funkció is van, továbbá a használata is nagyon egyszerű. Szerintem érdemesebb egyszerűbbel kezdeni.

Szófelhő készítése során fontos pár dolgot betartani. A túl kevés és a túl sok kulcsszó sem eredményez esztétikus szófelhőt. A szavak számával is lehet játszani, főleg akkor, ha ki akarunk emelni valamit. Ebben az esetben akár meg is ismételhetjük a fontosabb kifejezéseket. Sok múlik azon is, hogy milyen színeket alkalmazunk.

A jól sikerült szófelhőkről, akér készíttethetünk vászonképet, kinyomtathatjuk, így akár az osztályterembe is bevihetjük vagy saját otthonunkba.megkönnyítheti A diákok számára akár motiváló erőként is hathat, főleg azokon a napokon, amikor kicsit rosszabb hangulatban vannak. 

Szerintem nagyon látványos munkák születhetnek, mellyel a gyerekek kreativitása, vizuális és digitális kompetenciájuk is nagymértékben fejlődhet. Ha igazán látványosra szeretnék elkészíteni, különböző formában is elkészíthetők. Az osztályközösség is fejleszthető, hiszen ebben a munkában közösen szerkeszthetnek, alkothatnak.

Az oktatásban, mindkét szakterületemen kíválóan alkalmazható mind az általános iskola, mind a középsikola berkein belül.

Magyar nyelv és irodalom oktatásban:

• megkönnyítheti egy képvers elkészítését. A diákok saját verset is készíthetnek, gyakorolva ezzel a kreatív írást. Munkájukat ezzel az alkalmazással valósíthatnák meg a legkönnyebben.
• játék a szavakkal-segíthet a versben lévő súlypontok megtalálásában
• készíthető egy szövegről, ennek segítségével mesélhetik el a gyerekek a történetet
• egy adott irodalmi költőhöz vagy íróhoz kapcsolódó szavakat is tartalmazhat, pl. József Attila   formájú, költészetéről

Kipróbáltam a Tagxedo szófelhő alkalmazást és ez lett a végeredménye. 5 perces munka volt csupán. Néhány kifejezésre és egy képre volt szükség, melyeket be kellett másolni a programba és már kész is volt.

Történelem oktatásban:

• szófelhőből kiindulva kell megírniuk egy esszét, pl. a földrajzi felfedezésekkel kapcsolatban. A benne található szavakat kell beépíteniük fogalmazásukba. Egyfajta támpontot is adhat számukra.
• egy nagyobb téma egyes állomásait is illusztrálhatjuk így, pl. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc: állomások: előzmények, maga a forradalom, Batthyány-kormány, szembenálló felek, csaták). Akár egy összefoglaló óra keretén belül is megvalósítható kooperatív csoportmunkát alkalmazva.

Digitális források felhasználása egy órámon

A digitális forrásokat felhasználó órát egy történelem óra keretein belül képzelem el.

Óravázlat

Történelem-12. osztály

A boldog békeidők

Korosztály: 17-18 évesek

Létszám: 25-30 fő

Időkeret: 45 perc

Javasolt digitális források:

• Boldog békedidők
• Életmód és kultúra a Boldog Békeidőkben
• Társasági élet Budapesten
• Női divat

Előzetes tudás: II. ipari forradalom és hatásai

A tanóra célja: A boldog békeidők korszakának ismertetése, bepillantás a korszak mindennapjaiba.

Kapcsolódó fogalmak: boldog békeidők, piknik, felső tízezer, versenysport, dekadencia

Munkaformák: kooperatív csoportmunka, frontális

Eszközök: források, taneszközök (projektor, tábla, filc)

Fejlesztendő kompetenciák:

• ismeretszerzési és feldolgozási képességek kialakítása
• kritikai gondolkodás elsajátítása
• szóbeli, írásbeli és digitális kommunikációs képességek fejlesztése
• térben-időben való tájékozódás fejlesztése

A források segítségével a szövegértést, az empátiát, a gondolkodást, a problémamegoldást és a lényegkiemelő képességet is fejleszthetjük.

Óraterv

Ráhangolódás (10 perc kb.)

A diákok pár perces összefoglaló videó segítségével ráhangolódhatnak az óra tematikájára. A videó megtekintése után kooperatív csoportmunka keretében a diákok készítsenek az adott témájukhoz fürtábrát, mely lehetővé teszi a téma jobb feldolgozását és megértését.   

Résztémák: szórakozás, divat, sport, tudomány, háztartás/életmód)

Jelentésteremtés (25 perc kb.)

Csoportonként összegzik az eredményeket. Ebben a szakaszban főleg frontális oktatást alkalmaz a tanár, melyet magyarázat és kérdések követnének. Részletesen megbeszélik, mit is értünk boldog békeidők alatt, melyhez a prezi.com prezentációja nyújt segítséget. Szükség van az előzetes ismeretek felidézésére is (II. ipari forradalom és hatásai). Megállapítják a lényeges összefüggéseket. 

Reflexió: (10 perc kb.)

Az órai tapasztalatok és tanultak összegzése. Előre utalás a következő órára. Házi feladat kijelölése (készítsenek plakátokat az egyes csoportjuk a résztémájukról)

Közösségi könyvjelző (Diigo alkalmazása)

Minden egyes feladat főként a középiskolai történelemoktatásban alkalmazható. Olyan játékos feladatok, melyek elősegítik a korábban vagy újonnan tanult ismeretek rögzítését. A feladatokkal kapcsolatos linkeket a közösségi könyvjelző alkalmazás segítségével rögzíthetik (Diigo). Korábban létrehozott főcsoport minden tagja láthatja a megosztott linkeket, így még hatékonyabb az ismeret bővítés. Egyes témaköröknek bővebben is utána nézhetnek, akár újabb honlapokat is ajánlhatnak diáktársaiknak. Az egyes feladatok során nem csupán a tudás, hanem a csoportok együttműködő képessége is értékelhető. A csoportos munkaforma megvalósításához akár a termet is át kell rendezni. 

Fontos kompetenciák fejlesztése is megvalósul:

• gondolkodás fejlesztése (konkretizálás, rendezés)
• figyelem-koncentráció
• vizuális figyelem
• nyelvi - kommunikációs képességek
• társas kapcsolatok: egymás segítése

      Feladatok

Miről beszélek?

     Az A, B, C, D betűjelű csoportok egy-egy országot képviselnek (A = Mezopotámia, B = Egyiptom, C = India, D = Kína). A tanári megállapítások egy-egy országra vonatkoznak. Az a csoport, amelyik úgy gondolja, hogy az általa képviselt országra igaz a megállapítás, a csoport egy tagja feláll és bejelenti: ez India. Vagy: ez Egyiptom. Minden csoportból fel kell állni valakinek (esetleg valakiknek), de a csoporttagok segíthetnek egymásnak. A feladat második részeként minden egyes csoport keressen olyan képeket, melyek az adott ország jellegzetességei, akár térképet is közölhetnek róla.

      A mondatok a következők:

• Ebben az országban csak egy folyó van.
• A történelem során itt alkalmaztak először ekét.
• Papiruszra írtak.
• Ismerték az iránytűt.
• Ebben az országban rizst termesztettek.
• Lakói földműveléssel foglalkoztak.
• Az uralkodót császárnak nevezték.
• Ebben az országban kasztrendszer alakult ki.
• Ékírással írtak.
• Itt találták meg a legrégibb törvénygyűjteményt.

     Munkaforma: csoportos (rendszerezés, társak segítése)

    Módszer: összehasonlítás, konkretizálás, értékelés 

    Eszközök: tábla, filc

    Ki vagyok én?

Öt mondatból kell kitalálni, kiről vagy miről van szó. Minden mondat után várjunk egy kicsit, legyen mód gondolkodni, dönteni. Ha a csapat úgy érzi, hogy kitalálta a feladványt, a csapat képviselője feláll és bejelenti. Fontos, hogy a csoport megállapodjon a válaszban. Bekiabálni nem ér. Elsősorban a gondolkodást fejleszti, alkalmas történelmi érdekességek bemutatására, illetve tehetséggondozásra. A feladat során egy személy, tárgy, épület „bemutatkozik”, fokról fokra több ismeretet felfedve magáról. Hasonló, de bővebb a Bemutatkozás, amikor egy személy vagy tárgy önmagát körülírva „mutatkozik be”, s ebből kell kitalálni a történelmi vonatkozású személyt vagy tárgyat. Ismétlő vagy összefoglaló óra keretében kiválóan alkalmazható.

Feladat:

• Már az ókorban is használtak.
• A XX. század végéig a takarékos családok a telefon mellé tettek.
• Csak akkor működöm, ha megfordítanak, bár nem lehet megállapítani, mikor állok fejen.
• Manapság a lágy tojás elkészítésekor jeleskedem.
• Lassan pergetem a homokszemeket. 

Megoldás:  (homokóra)

A feladat második részeként keressenek a csoportok a neten képeket: személyek esetében egy hozzájuk kapcsolható tárgyról, tárgyak esetében egy hozzájuk kapcsolható személyről, vagy eseményről.

Munkaforma: csoportos

Módszer: szemléltetés

Eszköz: tábla, filc

Képes találat

Tíz szó megjegyzése képek segítségével. A tanár 10 képet (A4-es méretű) ragaszt fel a táblára egymás mellé. A tanulók először egyénileg próbálják leírni azt, hogy mi van a tíz képen, majd párban egyeztetnek.A feladat elvégzése után párban kiválasztanak egy képet (pl: fáraó). A tanulók olyan honlapot keressenek, mely bővebben megmagyarázza az adott kifejezést

A tíz szó: piramis, törvénykönyv, amulett, fáraó, írnok, balzsam, datolya, múmia, hieroglif írás, törvényoszlop.

Téma: Az Ókori-Kelet

Munkaforma: páros munka

Módszer: memóriapróba, együttműködés, fogalom magyarázat

Eszközök: 10 A4es papír, füzet

Talált tárgyak osztálya

Különböző tárgyak felismerésével közelebbről is megismerhető egy-egy téma tárgyi világa. Ki kell találni az elveszett tárgy tulajdonosának a nevét. Minden egyes diák más és más képet kap, melyet önállóan kell felismernie. Az egyéni munka után közösen ellenőrizzük a feladatot. A feladat elvégzése után adható gyűjtőmunka is, mely során a diákok keressenek a felsorolt tárgyakról és személyekről képeket a neten.

• Egy korona és egy kard, mely közül választani kell egy hercegnek. (I. András és Béla herceg)
• Egy trónszék, mely a dömösi palotában a királyra szakadt. (I. Béla király)
• Egy sziklatömb, melyből vizet fakasztanak. (I. László király)
• Az Aranybulla függő pecsétje. (II. András király)
• Egy palást, mely 1031 körül a veszprémvölgyi apácák kolostorában készült. (I. István, Gizella királyné)
• Egy Aranyfejben rejtett fejcsont, melyet Győrben őriznek. (I. László)
• Pozsonynál megfúrt hajó roncsai. (Búvár Kund, vagy Zotmund)

Munkaforma: egyéni, majd közös ellenőrzés

Módszerek: érdekes meghatározások alapján személyek megnevezése

Eszközök: füzet, toll, tábla, táblafilc/kréta

QR-kódom

Digitális pedagógia, digitális kompetenciák

Szerintem a tanári kompetenciák közül A tanulási folyamat szervezése és irányítása az ISTE-T sztenderd leírásai közül A tanulói kreativitás és a tanulók tanulásának inspirálása és támogatása-nak felel meg.

Összefüggések:

- digitális eszközök és források használata

- módszerek a kreativitás és taulás elősegítésére

- együttműködési elvek kialakítása

- kapcsolatrendszer megteremtése

- tanulási nehézségek felismerése és megoldása

Szerintem A tanulási folyamat szervezése és irányítása kompetencia területen nagy szerepe van a technológiának. A különböző technikai újítások bevonása ösztönzőleg hathat a diákokra, hiszen századunkban

ezek ismerete és használata számukra már mindennapos. Ezek a gyerekek a technológia világában nőttek fel. Számukra már nem vagy kevésbé ismeretlen a különböző eszközök és programok használata. 

Segítségükkel szemléletesebbé tehető az óra, így a tanulói aktivitást is fokozhatjuk. Sokkal figyelemfelkeltőbb a tananyag, ha a hozzá kapcsolódó feladatokat vagy ismeretanyagot interaktív táblán keresztül szemléltetjük, mint ha csak szóban hangzona volna el. Szerintem kifejezetten élvezik, ha ők maguk is kipróbálhatják a táblát. Fontos, hogy megtanítsuk őket az eszközök és az internet biztonságos használatára. Másfelől a vizualitásnak köszönhetően jobban elsajátíthatóvá válik a tananyag. Emlékszem, hogy nekem is azok a példák, vagy történetek maradtak meg a leginkább, melyek valamilyen szemléltető eszköz révén kerültek bemutatásra. Előtérbe kerülhet a gyerekek kreatív és innovatív gondolkodása. 

A digitális tananyagok használatával és alkalmazásával fejleszthetjük a tanulók digitális kompetenciáját. Könyebben hozzáférhető és magukkal hordozható, így tableten, okostelefonon bármikor elolvashatják vagy átnézhetik. Könyvek esetében gond lehet a kevés példányszám, elérhetőség vagy a könyv mérete.
 

Az információs-kommunikációs technológiákra épülő eszközök segítségével egyfajta kapcsolatrendszert alakíthatnak ki. A virtuális környezetnek köszönhetően a kiadott feladatok akkor is elvégezhetőek, ha a gyerekek nem tudnak egy időben egy helyen lenni. Az információ gyors elérése lehetőséget biztosít arra, hogy a felmerülő kérdéseket és problémákat minél hamarabb megválaszolhassák és megoldhassák. A tanár a technológiának köszönhetően fejlesztheti a tanulói kreativitást önálló, páros vagy csoportos feladatok formájában. Az ilyen munkának köszönhetően találékonyságuk is megmutatkozhat. 

21. századi készségek

Ezt a rövid videót választottam a 21. századi készségek szemléltetésére, mert szerintem lényegretörően benne van mindaz, amit idesorolnánk (kommunikáció, kreativitás, kritikai gondolkodás, média műveltség, együttműködés, információs műveltség :) ) A videó azok számára is érthető, akik esetleg nem tudnak idegen nyelven. 

Korábban nem foglalkoztam ezzel a témával, de szerintem elgondolkodtató, hogy miért is van szükség elsajátításukra. Legizgalmasabbnak a kritikai gondolkodást tartom, így erről szeretnék írni pár gondolatot. A 21. században rengeteg fejlődésen ment/megy keresztül a világ. Elengedhetetlen, hogy ezzel a változással lépést tartson mind a jelenben és mind a jövőben élő generáció. Az internetes világnak köszönhetően rengeteg információ áramlik, vesz körbe minket. A kritikai gondolkodás révén könnyebben megállapíthatjuk, hogy egy adott információ igaz-e vagy manipulatív tartalmú. Az információ megítélése során kérdéseket kell megfogalmaznunk és több szempontot is figyelembe kell vennünk. Szerintem lehetetlen egyik napról a másik napra elsajátítani a kritikai gondolkodást. Naponta gyakorolni kell, fokozatosan kell beépítenünk a gondolkodásmódunkba.

Egy adott információval kapcsolatban az alábbi kérdések megválaszolása fontos lehet:

• Mi az információ célja?
• Mi vagy ki a forrás?
• Milyen érveket, ellenérveket sorakoztat fel?
• Tartalmaz-e előítéleteket?
• Milyen csoportot céloz meg?