Tanítási filozófiám

Egy tanár akkor lehet valóban eredményes munkája terén, ha mind a négy alapvető tanuláselméletet ismeri, valamint a hozzájuk kapcsolódó pedagógiát és módszereket helyzettől függően alkalmazni tudja. Szerintem elengedhetetlen az ismeretük, hiszen egyes iskolai helyzetekben, tanórán segítséget jelenthetnek. Nem feltétlenül kell és lehet is csak egy módszert kiválasztani és alkalmazni. Minden tanuláselméleti módszer esetében találtam valami olyant, amit érdemes a tanítási filozófiámban képviselnem és segíthet a tanulási célok megvalósításában.

A behaviorista módszer esetében a tanár, mint instruktor jelenik meg. A tanítás módszere elsősorban a tartalmak prezentálását jelenti. Kiválóan lehet alkalmazni, olyan tananyag esetén, melynél a cél az ismeret maximális elsajátítása. Leendő történelem és magyar tanárként biztosan élni fogok ezzel a lehetőséggel. Szerintem a történelemben a térképes, vaktérképes feladatok csak gyakorlás révén sajátíthatók el. A diákok verselemző vagy érvelő technikáját is minél több feladat segítségével fejleszthetjük. Ebben az esetben módszerként a vita vagy a szerepjáték a legmegfelelőbb.

A kognitív szemlélet hangsúlyozza az előzetes tudást, tapasztalatokat. A tanár, mint tutor jelenik meg (segít, megfigyel), aki prezentálja a problémahelyzeteket. Gyakorlás révén próbálja meg kialakítani a készségeket, képességeket. Történelem órán például a földrajzi felfedezések témakörnél építhetek korábbi tapasztalatokra (tanulmányok, hajózási ismeretek). Ugyanígy az irodalom órán akár maguk a diákok is uatlhatnak korábbi olvasmányaikra vagy filmekre.

A konnektivista elmélet a hálózatalapú tanulásra épít. A tanár olyan környezetet biztosít a gyerekek számára, melyben a résztvevők közösen bontják ki a számukra izgalmas témákat. A modern technológia fejlődésnek köszönhetően a diákok éleltük nagy részét virtuális térben élik. A jövőben egymást követő generációk digitális környezetben nőnek fel, melyhez tanárként alkalmazkodnunk kell. Fontos, hogy fejlődjön digitális kompetenciájuk. A digitális technológiák felhasználásával elősegíthetjük a tanulás minőségének javulását is. Rövidebb időn belül juthatnak hozzá az információhoz, amely így szerteágazóbb és sokszínűbb lehet. Különböző projekt munkák megoldásához használhatják a világhálót és az az által nyújtott lehetőségeket. A projekt megvalósításához Facebook-os csoportot hozhatnak létre. A blog vagy egy saját honlap szintén remek kiindulási alap lehet. Megtanulnának közösen együtt dolgozni.

A konstruktivista módszer szerint a tanulás során modellek és megoldások önálló konstrukciója történik. Társas együttműködés, valós problémák megoldásában való részvétel segítségével tudják a tanulás tárgyát értelmezni, elsajátítani. A tanár, mint partner jelenik meg. A földrajzi felfedezések témakörénél maradva valós helyzetet teremthetünk például egy társasjáték megalkotásával, melyet a diákok készítenének el és próbálnának ki.

A módszereket tekintve történelem és magyar óráimon is szeretnék minél többet kirpóbálni. Nem hiszek abban, hogy egy tanórát feltétlenül csak frontális oktatással kellene megtartani. Tevékenység orientált órák hasznosabbak lehetnek a diákok számára, hiszen aktivitásukra építenek. A különböző feladatoknak köszönhetően minden egyes diák a figyelem középpontjába kerülhet. Egyetemi tanáraimnak köszönhetően számos olyan feladattal ismerkedtem meg, melyeket később hasznosíthatok. Nyelvtan terén rengeteg olyan „játék” van, mellyek fejleszthetem a gyerekek hallás- és szövegértését, fogalmazási képességeit. A tanári kiselőadáson kívül fontos, hogy a diákok is tartsanak és készítsenek kiselőadásokat. Minél többet szerepelnek, annál bátrabban állnak kis társaik elé, és képesek lesznek összefüggő mondatok megalkotására. Fejleszthetik szónoki képességeiket, ami geyúttal szókincsbővüléssel is járhat.

A tanulás során nem elhanyagolható tényezőnek számít a tanulási környezet, melynek biztonságosnak kell lennie. Egy olyan helyszínnek, vagy térnek, ahol a diákok jól érzik magukat. Mind az iskolai mind az iskolán kívüli környezet nyújtotta lehetőségeket is ki kell használni. Iskolai kereteken belül a nagyobb tantermek lehetőséget adnak arra, hogy kooperatív munkát végezzenek a hallgatók vagy koncerteket, különböző versenyeket (ének, versmondó, képzőművészeti), vásárokat tartsanak. A falakat festhetnék akár színesre vagy dekorálhatnák saját munkáikkal, olyan képekkel, melyek kellemes hangulatot teremtenek a tanuláshoz. Ezek az alakalmak motiválják a gyerekeket, növelik az önbizalmukat és segítik a társas kommunikáció hatékonyságát. Az iskolai színházteremben színdarabokat adhatnak elő.

Korábbi tanulmányaim során elvégeztem a múzeumpedagógia című kurzust, melynek keretében a budapesti múzeumok nagy részét bejártuk. Ennek a tapasztalatnak köszönhetően olyan információkra tettem szert, melyeket mind a történelem, mind a magyar okatásában felhasználhatok. Úgy gondolom a tanulóknak közelebbről is meg kell ismerkedniük a múzeumokkal. Ott járva bővülhet ismeretanyaguk, kipróbálhatnak különböző, a múzeumok által nyújtott lehetőségeket (tárgyak megérintése, kézműves foglalkozások). A múzeumi látogatásoknak köszönhetően olyan felnőttek válhatnak a gyerekekből, akik szívesen mennek majd el kiállításokra. Az irodalom oktatásban nagy segítséget jelentek mind az iskolai, mind a városi könyvtárak egyaránt. Ezek az intézmények nagymértékben segíthetik a diákok képzését. A könyvtárakat felkeresve a tanulók később már maguk is könnyedén eligazodnak a könyves polcok között. Az irodalom és a történelem szempontjából is érdekes helyszínnek számíthat a mozi vagy a színház. A feladott kötelező olvasmányok egy színházi előadás keretében is feldolgozhatók, így egyfajta alapot is biztosíthatunk a mű értelmezéséhez. A mozikban nagyon gyakran játszanak olyan filmeket, melyek szorosan kapcsolódnak egy történelmi eseményhez és megpróbálják azt feldolgozni (Saul fia, Trója, A bukás-Hitler utolsó napjai). Bár ebben az esetben fontosnak tartom a látottak megbeszélését: mi az, ami valóságon alapult, mi az, ami rendezői vagy írói fikció, esetleg vannak-e olyan részek vagy mondatok, melyeket a gyerekek nem tudtak értelmezni. Ügyelni kell arra is, hogy adott korosztálynak megfelelőek legyenek a színházi darabok és a mozis filmek is.

Az iskolán kívüli környezetben eltöltött órák után a digitális technológiának köszönhetően a gyerekek egy közös felületen megoszthatják élményeiket, kérdéseiket. Lehetőséget nyújt arra is, hogy akár kooperatív munka keretében, minden egyes csoport más és más részével foglalkozzon pl. egy műnek. Az egyes rész munkafolyamatok később egy egésszé összeállva segítik a mélyeb értelmezést. Az ilyen projekt munkák végzésekor támaszkodhatnak különböző alkalmazásokra vagy internetes oldalakra. A közösségi könyvjelző nagy segítséget jelenthet a feladat kezdeti szakaszában, amikor a gyerekek még csak ötletelnek. A projekt megvalósítását akár a Facebookon vagy bármilyen más közösségi oldalon lebonyolíthatják, ennek révén a tanulók megtanulnak egymással együttműködni, közösen résztvenni a kivitelezésben. A dokumentumot feltölthetik akár a Google drive-ra, így mindannyiuk számára elérhető, esetleg a csoport készíthet a Prezi.com segítségével színes prezentációt. Kibontakoztathatják kreativitásukat, mely a vizualitást is nagymértékben fejleszti.

A diákok egyéni, páros vagy csoportos munkája (otthoni vagy tanórai) esetén nem elhanyagolható szempont az értékelés. Ez egyfajta visszacsatolás is lehet a tanár és a diákok számára is. Tanárként okulhatok belőle, kiderül mennyire tudtam hatékonyan átadni a tudást és fejleszteni az egyes kompetenciákat. A diákok pedig világos képet kaphatnak arról, mi az, amiben jók és mi az, amiben még fejlődniük kell. A formatív értékelést az okatási folyamat közben alkalmazhatom, így a feladatvégzéssel egy időben tudok reagálni, ötleteket adni és motiválni. Lehetőség szerint legyen folyamatos vagy legalábbis gyakori. Minden egyes diáknak részesülni kell belőle, nem csak az aktívabbaknak. A formatív értékelés során ne osztályozzunk. A szummatív értékelés viszont csak a feladat elkészülte után valósulhat meg, amikor már elkészült „terméket” nyújtják be a diákok. A megszerzett tudás eredményességéről kapunk egy képet, ezen információ elsősorban a tanárnak szól (témazáró, érettségi). Az értékelés legyen objektívés korrekt.