Interaktív tábla

A múlt órán az interaktív tábla programjával (Smart Notebook) foglalkoztunk. Korábban már a magyartanári szakszeminárium keretében megismerkedtem ezzel a programmal. Az órán tutori szerepben léptem fel. Sárinak és Zsoltnak segítettem egy interaktív táblás feladat elkészítésében. Kezdetként megmutattam az alapvető funkciókat (háttérbeállítás, szövegdoboz megjelenítése, szöveg formázás,... stb.). A feladatleírás szerint hivatkozásnak (videóra, weboldalra) is kellett lennie az elkészült munkában. 3 lépésként pedig 3 olyan diát kellett készíteniük, melyen feladatok vannak. Véleményem szerint ez a feladat vette el a legtöbb időt. Ezek a feladatok egy alap sablonnal léteznek, melyet saját tartalommal lehet feltölteni. Ekkor éreztem úgy, hogy talán kicsit több idő kellett volna arra, hogy tüzetesebben is megismerkedjenek az egyes feladattípusokkal. Tutorként kicsit nehéz helyzetben voltam, hiszen két társamnak is egyszerre kellett segítenem. Zsolt később csatlakozott hozzánk, így nem tudtam párhuzamosan koordinálni őket. Folyamatosan önmagam kellett ismételnem, ennek ellenére élveztem az órát. Szerintem mind a kettejüknek sikerült elsajátítaniuk az alapokat. 

Korábban már készítettem interaktív táblás feladatot, így ezt osztanám meg veletek (feltöltve a drive-ra).  Feladatleírás helyett egy videót mellékelek róla. 

Digitális történetmesélés

Kis csapatunkkal (Varró Mária, Varga Sára, Bagyinszki Diána, Qinan Lulah) a digitális történetmesélés megvalósítását választottuk. Később csatlakoztam a csoporthoz, de még időben, így jelen voltam minden munkafolyamatnál a kezdetektől. Témánk Erzsébet királynő lett. Először is szakirodalmat kerestünk, majd mindenki választott egy résztémát. Az én résztémám Erzsébet és a magyarok volt. Ezután mindenki képeket keresett. 

A szakirodalmat és a képeket felhasználva elkészültek az egyes dia képek, amiket mindenki a saját ízlésére formált. Videónkat a movie maker segítségével készítettük el. Elsőre nem is volt olyan könnyű használni, a feltöltött képek vagy eltűntek vagy nem voltak jól olvashatók. Sorba kellett rendezni a diákat, elő-utódiát készíteni, valamint zenét tenni alá. Szerintem a végeredmény magáért beszél. Igazán élveztem a közös munkát.

A digitális történetmesélés szerintem az iskolában is alkalmazható. Csoport munka keretében a diákok bármely témában elkészíthetik. Csupán a power point-ot és a movie maker-t kell ismerniük. Egyébként rövid időn belül átláthatóak. Történelem órán nagy valószínűséggel én is ki fogom próbálni. Ezzel is fejleszthetem a tanulók digitális kompetenciáját. A feladat során akár mindenki vállalhat egy résztémát (kép keresés, zenei alátét, szakirodalom, designe). Gyakorolhatják a szövegalkotást, hiszen saját maguk fogalmazhatják meg a tartalmat. Az elkészült munkákat megoszthatják társaikkal is. Önbizalom hiánnyal küszködő fiatalok sikerélményben lehetnek részesek.

Podcast

Podcast-tal kapcsolatos feladatunkat párban kellett elvégeznünk. A múlt órán Sárival dolgoztam együtt. Irodalom a történelemoktatásban címet adtunk podcast-nak. Az ötletet egy közös irodalmi mű ihlette. Sári a napokban vásárolta meg Tompa Andrea: Fejtől s lábtól Kettő orvos Erdélyben című könyvét. Én már hozzáláttam elolvasásához, ugyanis az Irodalmi művek elemzése kurzuson ebből tartom kiselőadásomat. Történelem-magyar szakos tanárként fontosnak tartjuk, a két szak szoros összekapcsolását. Erre kiválóan alkalmas egy irodalmi mű bevitele történelem órára. Felkelthetjük az adott irodalmi mű iránti érdeklődést, melyhez akár az is elegendő, ha érdekes részleteket olvasunk fel. 

A téma kiválasztása után megbeszéltük ki lesz a kérdező és ki lesz az, aki válaszol rá. Podcast-unk tartalmaz bevezetőt, beszélgetést és következtetést. Felvételünket sikeresen elkészítettük. Nem volt szükség arra, hogy többször is felvegyük. Visszahallgatva jónak találtuk, bár voltak benne olyan részek, melyeket érdemes lenne kivágni (nevetés, ő-zés). Úgy gondoltuk podcast-unkat egy hegedűjátékkal dobnánk fel. Órán nem sikerült befejeznünk, így skype-on keresztül vágtuk meg, ami elég nehéz feladat volt. Több órát is igénybe vett. Nehezen boldogultunk az Audacity nevű alkalmazással. Elsőre elég nehezen kezelhető a hozzá mellékelt dokumentum ellenére is. Sári tanulmányozta a mellékletet, míg én próbáltam meg kivágni az egyes felesleges részeket. Végül pedig közösen hallgatuk meg a kivágás utáni részeket. Rengetegszer meghallgattuk, mert mindig volt olyan rész, ami nem tetszett. A zenei aláfestést már könnyedén megoldottuk. Ekkor egy újabb gondunk akadt, nem tudtuk hogyan mentsük el lejátszható formátumban. Csoporttársaink tapasztalatainak köszönhetően végül ez is sikerült. 

Kezdeti lelkesedésünk a feladat végére egyre inkább fogyott, mégsem bizonyult olyan egyszerűnek a feladat, mint ahogy vártuk. Ennek ellenére kipróbálnám, ha már tanítok. Ajánlott viszont az alkalmazás beható ismerete.

Képszerkesztés

A 21. századi oktatásban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vizualitásra. NAgyban megkönnyíti a tanulást, olyan gyermekek számára, akik vizuális tipusok. A képek segítségével könnyeben felidézhetik a tanultakat. Történelem órán különösen fontos szerepe van a képeknek, hiszen általuk könnyebben megsimerhetik egy adott kor jellemzőit. Arcokhoz köthetik az eseményeket.

Az általam kitalált feladatot 11. osztályosokkal készíttetném el.

Történelem óra keretében a diákok azt az egyéni feladatot kapják, hogy készítsenek kiselőadást egy egy reformkori alakról. A kiselőadás tartalmazzon egy fotó montázst, mely összefoglalja a legfontosabb gondolatokat. Ezt felhasználva tartsák meg előadásukat.

A feladat elvégzéséhez a Fotor online kollázskészítő alkalmazást használtam. Szerintem igazán könnyen kezelhető. A lementett képek könnyen beilleszthetők és kezelhetők. Reformkori alaknak Széchenyi Istvánt választottam. Legfontosabb gondolatoknak pedig megvalósult terveit és művét tekintettem (Lánchíd, Magyar Tudományos Akadémia, Lóverseny, Hitel).